Törökország

Milyen formát ölt az üldözés Törökországban?

Törökországban az üldözés mögött az a szemlélet áll, hogy töröknek lenni annyi, mint muszlimnak lenni. Aki nyíltan más hitet gyakorol, arra úgy tekintenek, hogy elárulta és meggyalázta családját és nemzetét, különösen, ha az iszlámról tért át. Ez széles körben hátrányos megkülönböztetéshez vezet. Az iszlámról áttértek zaklatásra, elutasításra és fenyegetésekre számíthatnak mind a családtagok, mind a radikális iszlám csoportok részéről. Sokan kénytelenek titokban tartani meggyőződésüket, és kettős életet élnek. Mások azonban bátran és nyíltan vállalják hitüket, a török egyházon és a török társadalmon belüli sokszínűséget tükrözve.

Általában keresztények csak korlátozottan vállalhatnak állami munkahelyen munkát, és még a magánszektorban is találkoznak hátrányos megkülönböztetéssel. Az etnikai viszályokkal sújtott területeken a történelmi keresztény közösségek gyakran kerülnek célkeresztbe, néha el is űzik őket szülőföldjükről.

Kiket fenyeget leginkább az üldözés?

A szomszédos országokból származó áttértek vannak a legveszélyeztetettebb helyzetben. A család, a közösség és a hatóságok részéről is erős nyomás nehezedik rájuk. Az olyan történelmi keresztény egyházakat, mint az örmény, a görög ortodox és az asszír (szír) egyház, idegenként kezelik, állandó kormányzati ellenőrzéssel és túlzott bürokráciával kell szembenézniük. Emellett gyakran földrablások és erőszakos cselekmények áldozatai. A vidéken élő keresztények a szigorúbb iszlám szokások miatt számolhatnak ellenségességre. A szomszédos országokból érkező keresztény menekültek növekvő száma szintén növeli az ellenséges hozzáállást.

Mi változott tavaly óta?

Az üldöztetés alig nőtt Törökországban, a helyzet nagyrészt változatlan. Noha 2023-ban új szír ortodox templomot adtak át (az elsőt a Török Köztársaság fennállása óta), a történelmi keresztény egyházak még mindig „idegenek”-nek számítanak. Szigorú kormányzati ellenőrzésre számíthatnak olyan alapvető ügyekben is, mint az egyházi vezetők megválasztása, és előfordulhatnak templombezárások is.

Az Erdoğan elnök vezette kormány a 2016-os államcsíny-kísérlet óta továbbra is keményen fellép az ellenzék ellen. Erdoğan szigorúan korlátozta az állampolgárok és a média szabadságát, újságírókat és politikusokat börtönzött be. Ez a folyamatos nyomás egyre nagyobb teher a török keresztényeken is. A Törökország délkeleti részén, elsősorban a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szeparatista csoport ellen zajló polgárháború változtathat a helyzeten. A PKK májusban bejelentette feloszlatását, ami politikai megoldást hozhat. Ez az etnikai feszültség azonban fokozta a szír keresztényekre (a keleti kereszténység szír nyelvet használó követői) nehezedő nyomást, akik gyakran kerülnek kereszttűzbe. Ellenségességet és zaklatást tapasztalnak a kormány és a kurd törzsek részéről is, akik elűzik őket szülőföldjükről.

Hogyan segít az Open Doors a törökországi keresztényeknek?

Az Open Doors néha perzsa nyelvű keresztény menekülteket támogat Törökországban. Ez megbízható munkatársak révén történik, akik üldöztetésre felkészítő képzést és gyakorlati támogatást nyújtanak. Az Open Doors emellett imatámogatást is nyújt a nehéz helyzetben lévő hívők számára, és imádkozik Törökországért.

Hogyan imádkozhatunk Törökországért?

• Egyes törökországi politikusok és vezetők úgy vélik, minden töröknek muszlimnak kell lennie. Imádkozzunk, hogy Isten lágyítsa meg szívüket, és hogy az egész ország lássa meg Jézus szeretetét és reménységét a keresztények életében.
• Dicsőség Istennek, amiért sok török hívő nyíltan vállalja hitét. Kérjük őt, hogy áldja meg őket, és adjon nekik erőt küldetésük teljesítésére.
• Amikor a törökországi muszlimok Jézus követésére vállalkoznak, családjuk és közösségük gyakran kiközösíti őket. Imádkozzunk, hogy ezek a hívők összetartozást és reményt találjanak Isten családjában.