Hogyan néz ki az üldöztetés

A törökországi üldöztetés hátterében gyakran az a meggyőződés áll, hogy töröknek lenni egyet jelent a muszlim hittel. Aki nyíltan más vallást gyakorol – különösen, ha az iszlámról tért át –, azt gyakran úgy tekintik, mint aki elárulja és megszégyeníti családját és nemzetét. Ez széleskörű megkülönböztetést eredményez. Az iszlámról megtért keresztények ki vannak téve zaklatásnak, elutasításnak és erőszakkal való fenyegetésnek mind családtagjaik, mind radikális iszlám csoportok részéről. Sokan kényszernek érzik, hogy elrejtsék hitüket és kettős életet éljenek. Mások azonban bátran és nyíltan élik meg hitüket, tükrözve a sokszínűséget mind a török egyházon, mind a török társadalmon belül.

Általánosságban elmondható, hogy a keresztények számára korlátozottak az állami foglalkoztatási lehetőségek, és még a magánszektorban is tapasztalhatnak hátrányos megkülönböztetést. Az etnikai konfliktusok által érintett területeken a történelmi keresztény közösségek a két tűz közé kerülnek, és olykor szülőföldjük elhagyására kényszerülnek.

Mi változott idén

Az üldöztetés mértéke idén kissé emelkedett Törökországban, de a helyzet nagyrészt változatlan maradt.

Annak ellenére, hogy 2023-ban megnyílt egy új szír ortodox templom – az első a Török Köztársaság megalakulása óta –, a történelmi keresztény egyházakat továbbra is „idegennek” tekintik. Szigorú kormányzati ellenőrzéssel szembesülnek olyan alapvető kérdésekben, mint az egyházi vezetők megválasztása, és még templombezárásokkal is.

Erdoğan elnök kormánya a 2016-os puccskísérlet óta folytatja az ellenzék elleni fellépést. Súlyosan korlátozta az állampolgári és médiaszabadságot, újságírókat és politikusokat börtönzött be. Ez a folyamatos elnyomás fokozta a török keresztényekre nehezedő nyomást.

A Törökország délkeleti részén zajló, elsősorban a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szeparatista csoportja elleni elhúzódó konfliktus talán fordulóponthoz ért. A PKK májusban bejelentette feloszlását, ami politikai megoldáshoz vezethet. Ez az etnikai feszültség azonban fokozta a nyomást a szír keresztényekre (a keleti kereszténység követőire, akik a szír nyelvet használják), akik gyakran a konfliktus két tűz közé kerülnek. Ellenségességet és nyomást tapasztalnak mind a kormány, mind a kurd klánok részéről, amelyek kiszorítják őket szülőföldjükről.

Kik a legsebezhetőbbek az üldöztetéssel szemben

A szomszédos országokból származó, muszlim háttérrel rendelkező keresztény megtérők a legsebezhetőbbek. Intenzív nyomással szembesülnek család, közösség és hatóságok részéről. A történelmi keresztény egyházakat – például az örmény, a görög ortodox és az asszír egyházat – „idegennek” tekintik. Állandó kormányzati megfigyeléssel és túlzott bürokráciával néznek szembe. Emellett folyamatos földbirtokelkobzást és erőszakot szenvednek el. A belső területeken élő keresztények társadalmi ellenségességgel szembesülnek a szigorúbb iszlám szokások miatt. A szomszédos országokból érkező, egyre növekvő számú keresztény menekült szintén nagyfokú ellenségességnek van kitéve.

Hogyan tapasztalják meg az üldöztetést a nők

A nők nemi alapú családon belüli erőszakkal, sőt gyilkossággal is szembesülhetnek Törökországban. A kereszténységre áttért nők különösen kiszolgáltatottak. Bár egyes megtért nők szabadon megélhetik új hitüket, a megtérést a család megszégyenítéseként is értelmezhetik. A nőket házi őrizet, verés, szexuális bántalmazás, zaklatás és elutasítás fenyegeti. A hajadon vagy anyagilag függő nők vannak a legnagyobb veszélyben, és sok fiatal megtért elrejti hitét, hogy elkerülje a családból való kivetést vagy a családja általi megtagadást. Ebben a becsület-szégyen kultúrában az áldozatok gyakran csendben szenvednek.

A nőkre nyilvános nyomás is nehezedik, hogy alkalmazkodjanak az iszlám öltözködési és viselkedési normákhoz.

Hogyan tapasztalják meg az üldöztetést a férfiak

A törökországi keresztény férfiakra nyomás nehezedik, hogy kövessék az iszlámot, amelyet a török identitás szerves részének tekintenek. Ez sokakat visszatart attól, hogy nyíltan gyakorolják hitüket. A férfiak és fiúk nagyobb valószínűséggel lesznek letartóztatva vagy őrizetbe véve. A kereszténységre áttérők gyakran elveszítik munkahelyüket, családjuk elutasítja őket, vagy mecsetbe kényszerítik őket.

A katonai szolgálat során a keresztény katonák gyakran tapasztalnak zaklatást és bántalmazást, és nem tudják nyíltan gyakorolni hitüket. A férfi egyházi vezetők halálos fenyegetéseket és megfélemlítést kaphatnak, miközben a társadalom minden területén jelen lévő széles körű megkülönböztetés korlátozza megélhetési lehetőségeiket, ami családjukat és közösségeiket anyagilag kiszolgáltatottá teszi.

Mit tesz az Open Doors a segítségükre

Az Open Doors alkalmanként támogatja a Törökországban élő perzsa nyelvű keresztény menekülteket. Ezt megbízható partnereken keresztül teszi, akik felkészítő képzést, forrásokat és gyakorlati támogatást nyújtanak az üldöztetésre való felkészüléshez. Az Open Doors emellett imatámogatást szervez a nehéz helyzetben lévő hívőkért és általában Törökországért.

Imádkozz

Egyes törökországi politikusok és vezetők úgy vélik, hogy minden töröknek muszlimnak kellene lennie. Imádkozz a szívek meglágyulásáért, és azért, hogy az ország lakói meglássák Jézus szeretetét és reménységét a keresztények életében.

Dicsőítsd Istent, hogy oly sok török hívő szabadon imádhatja Őt. Kérd, hogy áldja meg istentiszteletüket, és erősítse meg őket a nagy missziói parancs teljesítésében.

Amikor Törökországban muszlimok térnek meg és kezdik el követni Jézust, családjuk és közösségük kiközösítheti őket. Imádkozz, hogy ezek a hívők megtalálják az összetartozás érzését és a reménységet Isten családjában.

Úr Jézus, Eléd emeljük törökországi testvéreinket. Kérünk, segítsd őket, hogy szereteted fényét ragyogtassák családjukban és közösségükben a rájuk nehezedő nyomás ellenére. Kérünk, áldd meg erőfeszítéseiket, amelyekkel az evangélium örömhírét megosztják másokkal. Kérünk, vigasztald meg mindazokat, akiket hitük miatt kiközösítettek, elutasítottak vagy zaklattak. Ámen.